A rákkezelés befejezését követően kezelőorvosa – hasonlóan a kezelési mentrendhez – összeállítja az utókezelési tervet. A rákos megbetegedések utókezelése azt jelenti, hogy a kezelés befejezése után a beteg rendszeresen felkeresi orvosát, hogy ellenőrző vizsgálatokat végezzenek. Ezek az ellenőrzések magukban foglalhatnak vérvizsgálatokat, valamint egyéb diagnosztikus vizsgálatokat és eljárásokat, amelyek a beteg egészségi állapotában bekövetkezett változásokat vagy a rákkezelés miatt esetlegesen felmerülő problémákat keresik. Ezek az ellenőrzések arra szolgálnak, hogy megvizsgálják, felszínre kerültek-e érzelmi és/vagy fizikális, egészségügyi problémák a daganatos állapot vagy kezelés hatására a kezelés befejezése után hónapokkal vagy akár évekkel.

Az utókezelési terv, valamint a rákkezelés összefoglalója az úgynevezett túlélési gondozási terv részét képezi. Ez a terv tartalmazza az összes olyan részletet, amelyet orvosával meg kell beszélnie annak érdekében, hogy a kezelés befejezése után rendszeres ellátásban részesüljön.

Gyakori kérdések a kezelés befejezése után

Amikor megkapja orvosától az utógondozási tervet, az alábbi kérdésekre is választ kell kapnia:

  • Mennyi időbe telik, amíg jobban fogja érezni magát?
  • Melyik orvos(ok)hoz kell fordulni az utógondozás során? Milyen gyakran?
  • Milyen tünetekre kell figyelni?
  • Milyen vizsgálatokra van szükség a kezelés befejezése után? Milyen gyakran kell elvégezni ezeket?
  • Milyen hosszú távú egészségügyi problémákra lehet számítani a rákkezelés folyományaként?
  • Mekkora az esélye annak, hogy a rák visszatér?
  • Milyen feljegyzéseket érdemes vezetni a kezelésről?
  • Milyen életmódváltoztatás szükséges a kiújulás elkerüléséért?
  • Milyen támogató csoport vagy szolgálat tud segíteni az életmódváltás vagy éppen a pszichés nehézségek kapcsán?

Hasznos lehet, ha ezeket a kérdéseket előre leírja. Amikor találkozik az orvossal jegyzetelhet vagy rögzítheti a beszélgetéseit, hogy később is emlékezzen rá. Beszéljen meg orvosával minden olyan aggályt, amely az utógondozási tervével kapcsolatban felmerül.

Az utógondozási ütemterv

Minden betegnek más és más az utógondozási ütemterve. Az, hogy milyen gyakran kell visszamennie utókezelésre, a következőkön alapul:

  • a daganatos megbetegedés típusa
  • a kapott kezelés
  • a beteg általános egészségi állapota, beleértve a kezeléssel kapcsolatos esetleges problémákat

Általában a kezelést követő első 2-3 évben 3-4 havonta, majd ezt követően évente egyszer vagy kétszer kell visszamennie az orvoshoz utóvizsgálatra.

Mit kell elmondania orvosának az utóvizsgálatok során

Amikor találkozik orvosával az utóvizsgálatok alkalmával, fontos, hogy nyíltan beszéljen minden fizikai vagy érzelmi problémájáról. Mindig említsen meg minden olyan tünetet, fájdalmat vagy aggodalmat, amely új vagy régebb óta tart.

Ne feledje, hogy csak azért, mert új tüneteket észlel, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a daganat visszatért. Egyes rákkezelés-típusok olyan problémákat okozhatnak, amelyek csak hónapokkal vagy évekkel a kezelés után jelentkeznek. Ezek a problémák, amelyeket késői mellékhatásoknak neveznek, bizonyos típusú kezelésekre és a kapott dózisra jellemzőek. (Bővebben a késői mellékhatásokról itt olvashat: A rákkezelés késői mellékhatásai

Egyéb információk, amelyeket el kell mondania orvosának az ellenőrző vizsgálatokon:

  • Bármilyen fizikai probléma, amely zavarja a mindennapi életét, például állandósult fáradtság; problémák a hólyag-, bél- vagy szexuális működéssel; koncentrációs nehézségek; memóriaváltozások; alvászavarok; vagy súlygyarapodás vagy -csökkenés.
  • Bármilyen új gyógyszer, vitamin, gyógynövény vagy étrend-kiegészítő, amit szed.
  • Változások a családi kórtörténetében
  • Bármilyen érzelmi probléma, például szorongás vagy depresszió.

Fontos, hogy minden problémát azonnal jelezzen orvosának. Ő el tudja dönteni, hogy a problémák a rákbetegséggel, a kapott kezeléssel vagy egy független egészségügyi problémával állnak-e összefüggésben.

Kezelési összefoglaló

Az onkológusának vagy a kezelőcsoport valamelyik tagjának írásos összefoglalót kell adnia Önnek a kapott kezelésről. Fontos, hogy a kezelési összefoglalót mindig biztonságos helyen tartsa, ha évekkel később szüksége lenne rá. Az is hasznos, ha minden orvosi látogatásáról nyilvántartást vezet. Ha háziorvosa elektronikus orvosi nyilvántartást vezet, tájékozódjon arról, hogyan férhet hozzá ezekhez szükség esetén.

Az egészségügyi információk típusai a kezelési összefoglalóban

  • A diagnózis felállításának dátuma
  • A rák típusa
  • A rák típusát és stádiumát részletesen leíró patológiai jelentés(ek)
  • Az egyes kezelések helye és időpontja, például az összes műtét részletei; a sugárkezelés helyei és mértéke; valamint a kemoterápia és az összes többi gyógyszer neve és dózisa.
  • A legfontosabb laboratóriumi jelentések, röntgenjelentések, CT- és MRI-jelentések.
  • A megfigyelendő jelek és tünetek listája, valamint a kezelés lehetséges hosszú távú hatásai
  • A kezelésében részt vevő valamennyi egészségügyi szakember elérhetőségei
  • A kezelés alatt vagy után esetlegesen felmerülő problémák, amelyre fel kell készülnie
  • A kezelés során kapott bármilyen támogató ellátás (például depresszióra vagy szorongásra adott gyógyszerek, érzelmi támogatás és táplálékkiegészítők).

Legyen aktív partner!
Sok rákos túlélő azt mondja, hogy az utógondozásba való bekapcsolódás jó módja volt annak, hogy visszanyerjék a rákkezelés során elveszítettnek érzett kontrolljukat. Az első lépés az, hogy aktív partnere legyen orvosának, és segítséget kérjen, ha szükségét érzi. Ha tudja, hogy mire számíthat a rákkezelés után, az segíthet Önnek és családjának is terveket, életmódváltásokat és fontos döntéseket meghozni a jövővel kapcsolatban.

Irányelvek az utógondozáshoz

Culevit Tanácsadó szolgálat az utógondozásban is a segítségére van! Bővebben itt tájékozódhat!

Forrás: https://www.cancer.gov/about-cancer/coping/survivorship/follow-up-care