Bővebben az alultápláltságról

A rákos betegek táplálkozási szükséglete az állapotuk és az aktuális kezelésük során változhat. Sok betegnél jelentős fogyás tapasztalható és olykor ez a tünet az, amely felveti a daganat jelenlétének vizsgálatát. Az alultápláltság előfordulása eltérő lehet, és a különböző populációkban alul- vagy felülreprezentált. Jellemzően a fogyást, annak mértékét, azaz az alacsony testtömeg-indexet (BMI) és/vagy a szérumalbuminszintet alkalmazták az alultápláltság markereiként. "A szérumalbuminszint csökkenése figyelhető meg a gyulladásos folyamatokban. A helyileg előrehaladott vagy áttétes rosszindulatú daganatokban a szérumalbuminszint ugyancsak csökken, az alultápláltság fennállásától függetlenül. A csökkent albuminszint befolyásolhatja a terápia eredményeit is.”*

Bizonyítékok támasztják alá, hogy a rákos betegek testtömeg-csökkenése (szarkopénia) független kockázati tényező, a nem megfelelő súlycsökkenés jellemzően izomtömeg-csökkenéshez is vezethet.

Az USA és Európa vezető táplálkozási szakemberei konszenzusos iránymutatásokat dolgoztak ki az alultápláltság szabványosított meghatározásaival kapcsolatban.

Az alultápláltság típusai

  • Az éhezéssel kapcsolatos alultápláltság: krónikus éhezés (pl. anorexia nervosa).
  • Krónikus betegségekkel kapcsolatos alultápláltság (pl. szervelégtelenség, hasnyálmirigyrák, reumás ízületi gyulladás és szarkopéniás elhízás, ami enyhe vagy közepes gyulladást eredményez).
  • Akut betegségekkel vagy sérülésekkel kapcsolatos alultápláltság (pl. súlyos fertőzés, égési sérülések, traumák és zárt fejsérülés, közepes vagy súlyos gyulladást eredményezve).

Az értékelés figyelembe veszi, hogy az elhízás elfedheti az alultápláltságot, és hogy a testsúly és a BMI önmagukban nem elégséges mértékek a táplálkozási állapot szempontjából.

Kiszámítható az ideális testtömeg és a tényleges testtömeg aránya is. Ebben az esetben a vizsgált személy tényleges, a testmagassághoz viszonyított testtömegét veti össze az elvárható referenciaértékkel.

Képlete: (aktuális testtömeg / ideális (referencia) testtömeg) x 100.

Értékek:

  • 120% felett: elhízás
  • 120 %-ig: testesség
  • 80 - 90 %: enyhén nem megfelelő tápláltság
  • 70 - 79 %: mérsékelten nem megfelelő tápláltság
  • 70 % alatt: súlyos alultápláltság

Fontos, hogy az alultápláltság és önmagában a tápláltsági állapot nem minden esetben állapítható meg szabad szemmel, ránézésre és orvosi kivizsgálást igényel. Amire érdemes figyelni:

  • Az alultápláltság jellemző tünete a bőr alatti zsírszövet mennyiségének csökkenése, ezáltal a bőr lazább, ráncosabb lesz (főleg idős korban), az arcbőr táskássá válik, a szemek „beesetté” válnak.
  • A zsírszövettel együtt az izomszövet mennyisége is csökken, amit szintén könnyű észrevenni a felkaron és a mellkason.
  • Az izomszövet csökkenése és a tápanyaghiány krónikus fáradtságot és gyengeséget eredményezhet, ami mozgási nehezítettségben jelentkezhet, a súlyosan alultáplált beteg gyakran felülni sem képes segítség nélkül.

Az alultápláltság kialakulása nem csupán azokat sújtja, akik szociálisan hátrányos helyzetűek és nem tudják a mindennapra szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű ételt elfogyasztani, hanem számos más csoport esetén is gondolni kell az elégtelen tápanyag-ellátottságra. Például:

  • diétázók, fogyókúrázók, vegán étrendet követők, akik a kívánt testtömeg elérése érdekében drasztikus, esetleg szélsőséges étrendeket követnek, amelyekből fontos tápanyagok, vitaminok és nyomelemek hiányoznak;
  • idősebb korúaknál csökken az ízérzékelés és az étvágy, romlik a táplálékok felszívódási hatékonysága, valamint krónikus betegségek nehezíthetik a táplálékfelvételt;
  • krónikus megbetegedések esetén (például daganatok, gyomor- és bélbetegségek, szív- és érrendszert érintő problémák, idegrendszeri gondok, nyelési és rágási nehezítettség, különböző kezelések, műtétek miatti éhezés);
  • akut megbetegedések esetén (például súlyos hányás, hasmenés, láz, égés, szepszis)
  • kórházban tartózkodás során, ha az étkezés nem megfelelő a beteg számára, például hideg, íztelen, kevés, rossz minőségű étel, nem a megszokott időben történő étkezés stb.;
  • a várandós kismamák szervezete több jó minőségű tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot igényel, mint terhesség előtt, hogy a méhben egészséges magzat fejlődhessen, szervezete felkészüljön a kihordásra, szülésre és a későbbi szoptatásra;
  • a csecsemők és kisgyermekek fokozott tápanyagigénnyel rendelkeznek, mely nélkülözhetetlen az egészséges és megfelelő ütemű fejlődésükhöz és növekedésükhöz. Alultápláltság esetén nem csupán fizikai, hanem szellemi fejlődésük és teljesítőképességük is károsodhat;
  • az alkoholisták, a drogfüggők, a hajléktalanok az esetek döntő többségében elhanyagolják vagy nincs lehetőségük a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozásra;
  • gyógyszermellékhatásnál is felléphet az alultápláltság (szteroidok, hashajtók, vízhajtók, citosztatikumok, fogamzásgátlók, fogyasztószerek);
  • pszichés zavarokban küzdőknél (depresszió, anorexia, bulimia, demencia);
  • a bélflóra-felborulása esetén pl. emésztőszervi betegségek (gyomor, máj, epe, hasnyálmirigy, bél); élelmiszer-túlérzékenység, allergia esetén.

A súlycsökkenést a daganatos betegek rossz prognózisának jeleként is használhatják. Ezenkívül a súlyt befolyásolhatja a hidratációs állapot, de akár az ödéma vagy a hasüregen belül felgyülemlő folyadék mennyisége is.

Fontos az alultápláltság és az egyéb táplálkozási hatások tüneteinek korai felismerése és előrejelzése. A táplálkozási terápia javítja a daganatos betegek eredményeit azáltal, hogy segít fenntartani a megfelelő testsúlyt, javítja az életminőséget és jobb felépülési vagy éppen műtéti eredmények érhetőek el a páciensnél.

Ebben az összefoglalóban a felnőttekkel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket tárgyaltuk. A gyermekekkel kapcsolatos gyakorlati alkalmazás jelentősen eltérhet a felnőttekkel kapcsolatos információktól.

Forrás:
https://www.cancer.gov/about-cancer/treatment/side-effects/appetite-loss/nutrition-hp-pdq#_5
* [17886120 - Orvosi Hetilap] Az albumin prognosztikai jelentősége az_ onkológiában (1).