Nem minden dohányos szenved tüdőrákban, és nem mindenki dohányos, aki tüdőrákban szenved. De kétségtelen, hogy a dohányzás a legnagyobb kockázati tényező ennél a daganattípusnál. A cigaretta mellett a szivar- és pipadohányzás is összefügg a tüdőrákkal. Minél többet és tovább dohányzik valaki, annál nagyobb az esélye a tüdőrák kialakulásának. Nem kell dohányosnak lennünk sem, hogy hatással legyen ránk. A mások füstjének belélegzése is növeli a tüdőrák kockázatát, a passzív dohányzás legalább annyira káros és veszélyforrás, mint az aktív.

A dohánytermékek több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaznak, és közülük legalább 70-ről ismert, hogy rákot okoz. Amikor belélegzi a dohányfüstöt, a vegyi anyagok ezen keverékét közvetlenül a tüdejébe juttatja, ahol azonnal károsodást okoz. A tüdő általában eleinte képes helyrehozni a károsodást, de a tüdőszövetre gyakorolt ​​folyamatos hatás egyre nehezebben kezelhető. Ekkor a sérült sejtek mutálódhatnak és növekedhetnek.

A belélegzett vegyi anyagok szintén bejutnak a véráramba, és az egész testünkben hordozhatjuk azokat, növelve ezzel a más típusú daganatok kockázatát is.

A volt dohányosokat továbbra is veszélyezteti a tüdőrák kialakulása, de a leszokás jelentősen csökkentheti ezt a kockázatot. A leszokástól számított 10 éven belül a felére csökken a tüdőrák okozta halálozás kockázata.

A tüdőrák diagnosztizálása

Fizikális vizsgálat után az orvosa előírja a vizsgálatokat, például:

  • Képalkotó tesztek
    MRI-, CT- és PET-vizsgálatok. Ezek a vizsgálatok részletesebben mutatják be akár a kisebb elváltozásokat is.
  • Köpet citológia
    Ha köhögéskor váladék keletkezik, a mikroszkópos vizsgálat megállapíthatja, hogy vannak-e rákos sejtek a tüdőben.
  • Biopsziával meghatározható, hogy a tumorsejtek rákosak-e.
  • Bronchoscopia (hörgőtükrözés)
    A hörgőtükrözés során váladék leszívás történik, melyből mintát lehet elküldeni akár bakteriológiai vizsgálatra, akár daganatos sejtek keresésére.
  • Mediastinoscopia
    Az orvos metszést végez a nyak tövében és sebészeti eszközökkel vesznek mintákat a nyirokcsomókból.
  • A tűbiopszia a nyirokcsomók vizsgálatára is használható.

A szövetmintákat elemzés céljából patológushoz küldik. Ha az eredmény pozitív, további vizsgálatok, például csontvizsgálat segíthetnek megállapítani, hogy a rák átterjedt-e más szervekre, és megállapítható lesz, hogy milyen stádiumban van.

A tüdőrák kezelése

Általában célszerű egy második véleményt is kikérni a kezelés megkezdése előtt. Lehetséges, hogy orvosa segíthet ennek megvalósításában. Ha tüdőrákot diagnosztizálnak, az ellátást többnyire egy orvoscsoport irányítja, akik több terület szakemberei.

A döntés meghozatala előtt beszélje át orvosával az összes kezelési lehetőséget. Orvosai összehangolják az ellátást és folyamatosan tájékoztatják egymást.

A nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelése személyenként változó. A kissejtes-tüdőrák (NSCLC) lehetőségei közé tartozik a műtét, a kemoterápia és a sugárterápia is.

Diétás ajánlások tüdőrákban szenvedőknek

Nincs kifejezetten tüdőrákos étrend. Fontos viszont, hogy megkapja az összes tápanyagot, amelyre a szervezetének szüksége van.

Ha a daganatos betegek táplálkozásáról részletesen kíván tájékozódni, szíves figyelmébe ajánljuk az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet útmutatóját Táplálkozási tanácsok daganatos betegeknek - az onkológiai kezelések előtt, alatt és után címmel, melynek magyar nyelvű kiadását a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. jóvoltából IDE KATTINTVA ingyenesen elérhet.

Forrás: https://www.healthline.com/health/lung-cancer