A metabolizmus az a folyamat, amikor a sejtek a fehérjékből, szénhidrátokból és zsírokból energiát állítanak elő. Az anyagcsere zavara akkor fordul elő, amikor a rendellenes kémiai reakciók megszakítják ezt a folyamatot. A metabolikus szindróma, azaz összetett anyagcserezavar betegség, amely számos anyagcsere-kockázati tényező kombinációját tartalmazza, beleértve a hasi elhízást, az inzulinrezisztenciát, vagy épp a magas vérnyomást, a modern társadalom egyik leggyakoribb egészségügyi problémáját. A kutatási adatokból és klinikai vizsgálatokból egyre nagyobb mértékben felhalmozódó bizonyítékok arra utalnak, hogy a metabolikus szindróma fontos ok-okozati tényezője lehet a rák kialakulásának.
A lipid metabolizmus, a metabolikus szindróma és a rák közötti kölcsönhatás
Az MS globális elterjedtsége számos egészségügyi problémát okoz nemcsak a fejlődő országokban, hanem a fejlett országokban is.
Zsírsavak és inzulinrezisztencia
Az inzulinrezisztencia különféle környezeti tényezők által is kiváltható, beleértve az étkezési szokásokat. Az izom, a máj és a zsír a vércukorszint fenntartásának három fő szövete. Inzulin jelenlétében a zsír- és izomsejtek felszívják a glükózt, és a máj szabályozza a glükózszintet. Az inzulinrezisztencia állapotában azonban megszakad az izom- és zsírsejtek glükózfelvétele, és a májsejtekben csökkent a glikogén szintézis és tárolás is, ami a glükóztermelés visszaszorításának és a vérbe jutásának hiányát eredményezi.
A magas zsírtartalmú étrend fogyasztása erősen kapcsolódik a túlsúlyhoz, amely viszont rontja az inzulinérzékenységet, különösen, ha a túlzott testzsír a hasi régióban található. Érdemes a telített zsírtartalmú étrendről átállni egy olyanra, ami a telítetlen zsírokat helyezi előtérbe.
Zsírsavak és szív- és érrendszeri betegségek
Az 1950-es évek óta azt hitték, hogy a nagy mennyiségű telített zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztása nemcsak az inzulinrezisztencia kockázati tényezője, hanem a szív- és érrendszeri betegségeké is. A kutatások alapján a legfrissebb bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy önmagában ez nem jár a fokozott szív- és érrendszeri betegségek kockázatával. Viszont azt találták, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend helyett a szénhidrát korlátozás az, ami csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.
Az élelmi lipidek és a rák
Az esettanulmányok összefüggést találtak számos rák, például prosztatarák, petefészekrák, mellrák, vastagbélrák, valamint a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása között, mint pl. a zsírok, vörös hús, tojás és tejtermékek. Ugyanakkor a témában ellentmondásos eredményekről is beszámoltak. Ez nagyrészt az étrend összetettségének tudható be, hogy nemcsak a zsírtartalmak változhatnak az egyes régiókban élők között, hanem más zsírtartalmú tápanyagok is megváltoztathatják a zsír funkcióját. Ezért csak a preklinikai állatkísérletek egyértelműen meghatározott zsírtartalommal segíthetnek tisztázni az étkezési zsír és a rák közötti ok-okozati összefüggést.
Egyszeresen telítetlen zsírsavak
Megállapítást nyert, hogy a mediterrán országokban, ahol a fő zsírforrás az olívaolaj, a rákos megbetegedések száma alacsonyabb, mint a világ más területein. Az ilyen hatások oka lehet az olívaolajban található fő olajsav és bizonyos kisebb vegyületek, például a szkvalén és a fenolos vegyületek. A legújabb tanulmányok azt is kimutatták, hogy a repceolaj, magas olajsav tartalmával, jelentősen csökkentheti a vastagbél- és emlőrák előfordulását. Noha a szerzők azt sugallták, hogy ilyen hatást az omega-3 zsírsavak is okozhatnak.
Az étrendi lipidek és a rák kapcsolatának lehetséges mechanizmusai
Noha általánosan elfogadott tény, hogy az étkezési lipidek a karcinogenezishez és a rák kialakulásához kapcsolódnak, a részletes mechanizmus még mindig messze nem világos. Környezeti stimulus hatására ezek a lipidek hidrolizálódhatnak és szabad zsírsavak szabadulhatnak fel.
Foszfolipid anyagcsere a rákban
A rendellenes kolin-foszfolipid metabolizmus a rákos sejtek másik fő jellemzője, főként a petefészekrák esetén. Bár a rendellenes foszfolipid anyagcserét más ráktípusok esetén is megfigyelték, a legrészletesebb kutatási munkát petefészekrák kapcsán végezték el.
