Lúgos vagy savas?

A pH-alapú étkezés és az egészségre gyakorolt hatása komoly viták tárgya a laikusok és a szakemberek körében is.

Jelen áttekintés a pH-alapú, lúgos étrend egészségre gyakorolt hatásairól szól. A pH-értékek szóba kerülhetnek a lehetséges vese-savterhelés, a csont egészsége, az izom, a növekedési hormonok vagy éppen a hátfájás, de a kemoterápia kapcsán is. Számos, a lúgos étrendről szóló laikus irodalomban írt könyvet felülvizsgáltak és értékeltek a szakemberek már eddig is, de további vizsgálatok szükségesek az orvostudomány ezen területén.

Kiindulópont

A földi életben az élő szervezetek és a sejtek a bennünk lévő és őket körülvevő megfelelő pH-szinttől függ. Az emberi szervezetben a szigorúan szabályozott pH-érték körülbelül 7,4 (enyhén lúgos tartomány 7,35 - 7,45), ez kell a túléléshez.

Összehasonlításképpen, az elmúlt 100 évben a növekvő iparosodással az óceán pH-ja 8,2-ről 8,1-re csökkent a növekvő szén-dioxid-lerakódás miatt. Ennek negatív hatása van az óceán ökoszférájára, és a korallzátonyok eltűnéséhez vezethet. Még a talaj pH-ja is, amelyben a növényeket termesztik, jelentős hatással lehet az általunk fogyasztott élelmiszer ásványi anyagtartalmára (mivel az ásványokat pufferként használják a pH fenntartására). A talaj optimális pH-ja a nélkülözhetetlen tápanyagok teljes elérhetősége érdekében 6 és 7 között van. A savas pH-érték 6-nál alacsonyabb, így a savas talajban a kalcium- és magnéziumszint csökkenhet, ha a talaj pH-ja 7 fölötti van, akkor kémiailag nem hozzáférhető belőle a vas, a mangán, a réz és a cink. A dolomit és a trágya hozzáadásával növelhetjük a pH-t a talajban, ha a pH 6 alatt van.

Az emberi táplálkozásban a pH és a savterhelés szempontjából jelentős változás történt a vadászó, gyűjtögető életmódtól napjainkig. A mezőgazdasági forradalommal (az elmúlt 10 000 évben) és még az utóbbi időben az iparosodással (az elmúlt 200 évben) a kálium csökkent a nátriumhoz képest, és a klorid növekedett a bikarbonáthoz képest az étrendben. A kálium és a nátrium aránya megfordult, a kálium / nátrium korábban 10: 1 volt, míg a modern étrend aránya 1: 3. Általánosan elfogadott tény, hogy a mezőgazdasági termények manapság alacsony mennyiségben tartalmaznak magnéziumot, káliumot, valamint rostot, viszont gazdagok telített zsírokban, egyszerű cukrokban, nátriumban és kloridban. Ennek eredményeként olyan étrend alakul ki, amely metabolikus acidózist azaz, a vér anyagcserezavar következtében fellépő túlzott savasságát válthatja ki, amely nem egyezik meg a genetikailag meghatározott táplálkozási igényekkel. Az öregedéssel fokozatosan csökken a sav-bázis szabályozó funkció, és ennek következtében növekszik az é
trend által kiváltott metabolikus acidózis. Az alacsony szénhidráttartalmú, magas fehérjetartalmú étrend és megnövekedett savterhelés viszonlyag kevés változást okoz a vér kémiájában és a pH-ban, viszont sok változást okoz a vizeletkémiában. A vizelet magnéziumszintje, a vizelet citrátja és a pH-ja csökken, a vizeletben a kalcium, a disszociálatlan húgysav és a foszfát szintje növekszik. Mindez növeli a vesekő kockázatát.

A pH szerepe a különféle sejtekben, szervekben és membránokban

A szervezetben a pH-érték jelentősen eltérő lehet olyan területeken, ahol a gyomor savassága nagy (pH 1,35-3,5), hogy segítse az emésztést. De még a gyomorban is, a hámon kívül eső réteg meglehetősen alapvető fontosságú a nyálkahártya sérülésének megelőzéséhez. A bőr is meglehetősen savas (pH 4–6,5), így a savas köpeny védőgátként szolgál a környezet számára a külső fertőzések ellen. Ez a hüvelyben is megfigyelhető, ahol a 4,7-nél alacsonyabb pH-érték védi a szerv egészségét.

A vizelet pH-ja változhat, attól függően, hogy szükség van-e a belső szervi környezet kiegyensúlyozására. Az élelmiszereket a potenciális savterhelés (PRAL) szerint lehet kategorizálni. A gyümölcsök, zöldségek, gyümölcslevek, burgonya, valamint lúgban gazdag és alacsony foszfortartalmú italok (vörös és fehér bor, ásványi nátriumvíz) negatív savterheléssel rendelkeznek. Mivel gabonatermékek, húsok, tejtermékek, hal, valamint az alacsony foszfortartalmú italok (például világos sörök, kakaó) viszonylag magas savterheléssel rendelkeznek.

Krónikus acidózis és csontbetegség

A kalcium foszfátok és karbonátok formájában a test egy nagy bázistartalékát képviseli. A savas terhelés, például a modern étrend hatására ezeket a sókat a szisztémás keringésbe engedik a pH homeosztázis elérése érdekében. Becslések szerint a modern étrend során a vizeletben elvesztett kalcium mennyisége 20 év alatt csaknem 480 g lehet, vagyis a kalcium az emberi testváz tömegének csaknem fele.

A modern étrend másik eleme a nátriumfelesleg az étrendben. Bizonyítékok vannak arra, hogy egészséges emberekben a megnövekedett nátriumtartalom előre jelezheti a hiperklorémikus metabolikus acidózis mértékét, amikor nettó sav termelő étrendet fogyasztanak. A túlzott sóbevitel a nőkben magas vérnyomást és csontritkulást eredményezhet.

Lúgosság és kemoterápia

A kemoterápiás szerek hatékonyságát jelentősen befolyásolja a pH. Számos hatóanyagnak a lúgos közegre van szüksége, míg másoknak inkább savasra. Jelenleg nincs tudományos irodalom, amely igazolná lúgos étrend előnyeit a rák megelőzésében.

Az emberi test lenyűgöző képességgel képes fenntartani a vér állandó pH-ját, a fő kompenzáló mechanizmusok a vese és a légzés segítségével. A testünk sok membránja savas pH-t igényel, hogy megvédjen minket és segítsen nekünk az emésztésben.

Következtetés

A lúgos étrend lúgosabb pH értékű vizeletet eredményez, és csökkent kalciumot a vizeletben. A lúgos étrendben alkalmazott nagy mennyiségű gyümölcs- és zöldségfélék javítják a kálium / nátrium arányt, és javíthatják a csontok egészségét, csökkenthetik az izomvesztést, valamint enyhíthetik más krónikus betegségeket, mint például a magas vérnyomás és a stroke kockázatát.

Jelenleg igen csekély mennyiségű tudományos kutatás van ezen a területen, és még számos vizsgálatra van szükség.

Forrás:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3195546/