Ajánlott szűrővizsgálatok hölgyeknek

A legtöbb súlyos betegség megelőzhető vagy hatékonyan és időben gyógyítható a rendszeres ellenőrzéseknek köszönhetően, így ezek megakadályozhatják a rák, a cukorbetegség vagy éppen a csontritkulás betegségeinek kialakulását, illetve könnyebben kezelhetővé válnak. A szűrővizsgálatok még a tünetek jelentkezése előtt is elcsíphetik a betegségeket. Nézzük, melyek a legfontosabb szűrővizsgálatok:

Mellrák

Minél hamarabb észlelik a mellrákot, annál jobb a gyógyulás esélye. A kezdetleges daganatok kevésbé valószínű, hogy elterjednek a nyirokcsomókra és a létfontosságú szervekre, mint a tüdő és az agy. Ha a 20-as vagy a 30-as éveiben jár, egy-három évente rendszeres ellenőrzés során végeztessen mellvizsgálatot. 40-es éveitől tanácsos az évenkénti mammográfiai szűrés, az 50-es évektől pedig kétévente. Szükség lehet gyakoribb szűrésekre, ha bármilyen további kockázati tényezője van (pl. családi érintettség a betegség kapcsán).

Méhnyakrák

A méhnyakrák könnyen megelőzhető. A két leggyakoribb szűrés a PAP és a HPV-teszt. Egyszerre is elvégezhető és ugyanabból a kenetből megállapítható, hogy van-e HPV-je, illetve a PAP-teszt megállapítja van-e kóros elváltozás a méhnyak sejtjeiben.

Érdemes a szexuálisan aktív időszakban évente citológiai vizsgálatot is végeztetni, az egyéni kockázatok alapján orvosa javasolni fogja pár évente a PAP és a HPV-tesztet is.

A méhnyakrák kialakulásának kockázatát a szűrővizsgálatokkal és a HPV-fertőzés elleni védőoltással lehet csökkenteni. Nem minden HPV típus növeli a méhnyakrák kockázatát. Bár több, mint 100-féle HPV létezik, a HPV vakcina 2-9-féle HPV típus ellen véd, azoktól, amelyek a legvalószínűbben okoznak méhnyakrákot. A vakcinát általában 9 éves kortól ajánlják, a felső korhatár jellemzően a 20-as évek vége.

Osteoporosis (csontritkulás)

Az osteoporosis olyan állapot, amikor a csontok veszítenek sűrűségükből, gyengévé, törékennyé válnak. A menopauza után a nők egyre több csonttömeget veszítenek, de a férfiaknál is fellép ez a probléma az életkor előrehaladtával. Szerencsére megelőzhető, illetve jól kezelhető a csontritkulás.

A kettős energiájú röntgensugár-abszorptiometria (DEXA vizsgálat) speciális röntgensugárzása képes mérni a csont sűrűségét és az oszteoporózist a tünetek megjelenése előtt. Ez is segíthet megjósolni a jövőbeli kockázatot. Ez a szűrés minden 65 éves és annál idősebb nőnek ajánlott. Ha az oszteoporózis kockázati tényezője nagy, hamarabb el kell kezdeni a rendszeres szűrést (70-80%-ban örökletes a betegség). Átlagos kockázat mellett 3 évente javasolt a szűrés.

Bőrrák

Többféle bőrrák is létezik, és a korai kezelés hatékony lehet. A legveszélyesebb a melanoma. A bőrben található fekete-barna festékanyagot – pigmentet – termelő sejteket melanocitáknak nevezzük. A melanoma ezeknek a sejteknek a rosszindulatú daganatát jelenti, amely a 8. leggyakoribb ráktípus. Néha az embernek öröklődő kockázata van az ilyen típusú rákra, ami a napsugárzással még tovább fokozódhat.

Figyeljen a bőrön bekövetkezett változásokra, beleértve az anyajegyeket és a szeplőket. Ügyeljen az alakjuk, színük és méretük változására. Ha sok anyajegye van, érdemes rendszeresen bőrgyógyásszal ellenőriztetni az állapotukat.

Magas vérnyomás

Az életkor előrehaladtával a magas vérnyomás kockázata nő, különösen akkor, ha túlsúlyos vagy rossz egészségügyi szokásoknak hódol. A magas vérnyomás életveszélyes szívrohamot vagy stroke-ot okozhat minden előzetes tünet nélkül.

A vérnyomás értékei két számot tartalmaznak. Az első (szisztolés) a vér nyomása, amikor a szív ver. A második (diasztolés) az ütések közötti nyomás. A normál felnőtt vérnyomás kevesebb, mint 120/80. Magas vérnyomásról 130/80-as érték vagy ennél magasabb felett beszélünk. A vérnyomást a háziorvosa is ellenőrizheti, bármilyen rutinvizsgálat során.

Magas koleszterinszint

A magas koleszterin az artériák eltömődéséhez vezethet. A plakk sok éven át tünetek nélkül épülhet az artériákban, végül szívrohamot vagy stroke-ot okozhat. A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás is növeli a kockázatot. Ez az állapot, amit az artériák keményedésének vagy atherosclerosisnak neveznek. A betegség életmódváltoztatással, szigorú diétával és a gyógyszerekkel csökkenthető a kockázat és kezelhető, hgyomori labor vérvizsgálattal ellenőrizhető.

Cukorbetegség

A cukorbetegség szív- vagy vesebetegséget, stroke-ot, vagy akár vakságot okozhat a retina véredényeinek károsodása miatt. A cukorbetegséget diétával, testmozgással, fogyással és gyógyszerekkel lehet szabályozni, különösen akkor, ha időben fény derül rá. A 2-es típusú cukorbetegség a betegség leggyakoribb formája. Az 1-es típusú cukorbetegséget általában gyermekeknél és fiatal felnőtteknél diagnosztizálják. Mindkét csoportnál elsődleges cél az ideális vércukorszint beállítása személyre szabott kezelés útján.

Mikor ajánlott cukorbetegszűrésen részt venni?

  • szülést követően, ha 4 kg feletti kisbabát szült
  • családban már előfordult cukorbetegség
  • 45 év felett
  • szív- érrendszeri beteg
  • magas a koleszterinszintje (LDL)
  • 25 BMI feletti túlsúlya van
  • hipertónia (magasvérnyomás) esetén
  • már megállapított prediabétesze van
  • csökkent glukóztolerancia (IGT) vagy
  • emelkedett éhomi vércukorszintje van (IFG).

A cukorbetegség szűrésének legegyszerűbb módja a terheléses vércukorszint mérés (OGTT). Erre a háziorvos is adhat beutalót, majd az eredmény függvényében tovább irányítja a diabetológus szakorvoshoz.

Emberi immunhiány-vírus (HIV)

A HIV az AIDS-et okozó vírus. Leggyakoribb kialakulási módja a vér vagy a testfolyadékok megfertőződése már fertőzött személyek által, például piszkos tű (kábítószer használat során) vagy nemi aktus során. A HIV-fertőzött terhes nők átadhatják a fertőzést a csecsemőknek. Még mindig nincs rá gyógymód vagy vakcina, de a HIV-elleni gyógyszerekkel való korai kezelés segíthet az immunrendszernek a vírus elleni küzdelemben.

A HIV sok évig tünetmentes lehet. Az egyetlen módja annak, hogy megtudja, hogy van-e a vírus a szervezetében, hogy vérvizsgálatot, HIV-tesztet csináltat. Az ELISA vagy EIA teszt a HIV elleni antitesteket vizsgálja. Ha pozitív eredményt kap, akkor az eredmények megerősítéséhez szükség lesz egy második tesztre.

A legtöbb újonnan fertőzött ember a vírusnak való kitettség után két hónappal pozitív tesztet kap. Ritka esetekben azonban a HIV antitestek kifejlődés akár hat hónapig is eltarthat. Használjon óvszert a nemi aktus során, hogy elkerülje a HIV vagy más STD-k (nemi úton terjedő betegségek) kialakulását vagy átadását. Ha Ön HIV-fertőzött és terhes, beszéljen kezelőorvosával a születendő gyermekre gyakorolt kockázat csökkentése érdekében.

Vastagbél rák

A vastagbélrák a rákos megbetegedések második leggyakoribb fajtája a tüdőrák után. A legtöbb vastagbélrák polipoktól származik, amelyek a vastagbél belső falán nőnek. A polipok lehetnek rákosak vagy nem. Ha igen, a rák a test más részeire is átterjedhet. A polipok korai eltávolítása megakadályozhatja a daganat kialakulását.

A kolonoszkópia a vastagbélrák általános szűrővizsgálata. Ha nincs egyéb egyészségügyi kórelőzmény vagy kockázat, a szűrővizsgálat 50 éves kor felett javallott.

Glaukóma

A glaukóma akkor következik be, amikor a szem belsejében nyomás keletkezik. Kezelés nélkül ez a nyomás károsíthatja a látóideget és vakságot is okozhat. Gyakran előfordul, hogy nem okoz tüneteket, amíg a látás nem sérül meg.

60 éves kor felett érdemes szűrővizsgálatra menni, különösen, ha pl. más betegség miatt szteroidot szed, családtörténetében előfordult a betegség, vagy más szemkárosodása van.

Kérdezze ki háziorvosát, milyen szűrővizsgálatokat javasol a kórelőzményei kapcsán. Néhány teszt, mint például a PAP-teszt vagy a mellvizsgálat, minden nő egészségügyi ellátásának rutin része kell legyen. A kockázati tényezők alapján más vizsgálatok is szükségesek lehetnek. A megfelelő szűrés nem mindig fogja megakadályozni a betegséget, de gyakran elég korán talál rá ahhoz, hogy a lehető legjobb esélye legyen annak leküzdésére.

Forrás:
https://www.webmd.com/women/ss/slideshow-screening-tests-women
https://www.endokrinkozpont.hu/cukorbetegseg-szurese