A méhnyakrák a méhnyak sejtjeiben fordul elő - a méh alsó részén, amely a hüvelyhez kapcsolódik. A méhnyakrák ritkán okoz tüneteket a korai stádiumban. Minél korábban észlelik, annál valószínűbb, hogy hatékonyan kezelhető. Ezért olyan fontos a méhnyakrák szűrése, melynek eszközei: a HPV teszt és a PAP-teszt.
PAP-teszt csak néhány percet vesz igénybe, magában foglalja a méhnyakból származó sejtek levételét és vizsgálatát. Ha a teszt kóros sejteket fedez fel, biztos, hogy további vizsgálatot javasol az orvos.
A PAP-teszt mellett a HPV-teszt is hasznos információkat nyújt. Ezt a PAP-teszttel együtt is elvégezhetik, ugyanazt a mintát használva. A HPV gyakori, szexuális úton terjedő vírusos fertőzés, és szerepet játszik szinte minden típusú méhnyakrák kialakulásában. A külső és belső nemi szerveken, a végbélen és a száj nyálkahártyáján is okozhat tüneteket.
Ha HPV-je van - különösen a méhnyakrákhoz leginkább kapcsolódó típusok, mint például a 16. és 18. típus -, akkor nagyobb a kockázata a méhnyakrák kialakulásának.
A HPV a szexuális kapcsolaton keresztül terjed, és a fiatal nők körében nagyon gyakori. Emiatt a HPV-teszt eredményei ebben a korcsoportban gyakran pozitívak.
Nem minden HPV típus növeli a méhnyakrák kockázatát. Bár több, mint 100-féle HPV létezik, a HPV vakcina 2-9-féle HPV típus ellen véd, azoktól, amelyek a legvalószínűbben okoznak méhnyakrákot. A vakcinát általában 9 éves kortól ajánlják, a felső korhatár jellemzően a 20-as évek vége.
A 30 évesnél idősebb nőknél a HPV-fertőzés nagyobb kockázatot jelent. A méhnyakrák nagyobb kockázata miatt az idősebb nőknél gyakrabban érdemes tesztet csináltatni: évente érdemes citológiai és 3-5 évente HPV-tesztet és/vagy PAP-tesztet csináltatni.
