Tíz év alatt legalább másfélszeresére emelkedett az UV-sugárzás okozta melanomás esetek száma, évente átlagosan 2300 új beteget regisztrálnak Magyarországon. A legagresszívebb bőrdaganat típus főként a világos bőrűeket, világos szeműeket veszélyezteti, illetve azokat, akiknek sok anyajegyük van, vagy előfordult a családjukban melanoma. Az alapos önvizsgálat és a teljes bőrfelszín évenkénti vizsgálata elengedhetetlen része a megelőzésnek, amit nem érdemes halogatni. A veszélyes anyajegyek eltávolítását pedig, a sebgyógyulás és az egyre erősödő UV-sugárzás miatt, célszerű a tavaszi hónapokra időzíteni.
Ugyanakkor rengeteg mítosz él a melanoma, a bőrrákok kialakulása kapcsán a köztudatban, amit mindenképpen érdemes megvizsgálni.
Az öt leggyakoribb tévhit:
Tévhit: „Nem kell aggódni a bőrrák miatt, mert könnyen észrevehető.”
Tény: A bőrrákok nagy százaléka sikeresen kezelhető korai felismerés esetén, azonban életveszélyes betegség lehet, ha sokáig kezeletlen marad. Érdemes évente 1-2x szűrővizsgálatra menni, illetve ha az elváltozást észleljük.
Tévhit: „Minden bőrrák egyforma.”
Tény: A bazális sejtes karcinómák a leggyakoribb és legkevésbé veszélyes formái a bőrráknak, más szervekre ritkán terjed át. A leginkább napfénynek kitett bőrfelületeket (arc, nyak, stb.) érinti. Tünetei: halványvörös, hámló, vagy gyöngyházszínű, tágult ereket tartalmazó elváltozás a bőrfelszínen, amely viszkethet. Nem gyógyuló, akár vérző seb alakul ki.
A laphámsejtes karcinómák kevésbé gyakoriak, ugyanakkor könnyen képeznek áttétet, ha nem kezelik őket. Leggyakrabban a festéket termelő bőrsejtekből (anyajegy) indul ki, áttétet adhat a tüdőbe, agyba, májba, csontokba és akár halálos is lehet.
Tévhit: „Ha felhős az ég, nem lehet leégni.”
Tény: Sokan tévesen úgy vélik, hogy kizárólag a meleg, napsütéses napokon van napvédelemre szükségük. A napsugárzás, a korai öregedés, a szemkárosodás és a bőrrákot okozó bőrkárosodás legfőbb oka az UV sugárzás. Az UV nem látható vagy érezhető. Nem olyan, mint a nap fénye, amit látunk, vagy a nap melege, amit érzünk. A leégést az UVB-sugárzás okozza, a bőrrák kialakulásának tekintetben pedig mind az UVA-, mind az UVB-sugárzás kockázatot jelent.
Tévhit: „A napvédő krémek használata D-vitamin-hiányhoz vezet.”
Tény: Rendkívül magas UV-környezetben élünk, ahol a bőr akár 11 perc alatt leéghet. A D-vitamin-hiány miatt azonban nem kell aggódni, ugyanis 15-20 perc napon tartózkodás (rövid ujjú felsőben, sortban, napvédő krémek nélkül) elegendő a megfelelő D-vitaminszint fenntartásához. Azonban semmiképpen se a tűző napon, UV-védelem nélkül próbáljon D-vitamint gyűjteni, és vegye figyelembe, hogy egyetlen fényvédő sem biztosít 100%-os védelmet.
Tévhit: „A napvédők nem biztonságosak.”
Tény: Korábban felmerült, hogy a kémiai fényvédők (pl. naptejek, krémek) alkalmazása növeli a rák kockázatát, ám ezek a tudomány mai állása szerint megalapozatlan híresztelések voltak. A fényvédők mellett fontos a fizikai védelem is: kalap, UV-szűrős ruha, árnyék, illetve az, hogy a kritikus időszakban (11-15 óra között) ne tartózkodjunk direkt napfényen.
