Rák és ami a rettegett szó mögött van…

Az Egyesült Államokban az Amerikai Rákkutató Társaság* 2018-as jelentése szerint 2016. január 1-jén mintegy 15,5 millió rákbetegségben szenvedő ember élt és így a rák lett a világon a második vezető halálok.

De mit is van e rettegett szó mögött?

A rák egy gyűjtőfogalom, amely száznál is több betegséget foglal magában és különbséget kell tenni a rossz- és a jóindulatú daganatos megbetegedések között. Mindkét daganattípus közös jellemzője, hogy a sejtek kontrollálatlan szaporodásba kezdenek károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket is. A rosszindulatú daganatok esetében ezek a sejtek áttétet is képeznek, míg a jóindulatú elváltozásoknál a daganatok kötőszövetes tokkal határoltak, ezért nem terjednek át más szervekre.

A rákos sejtek

A ráksejtek nem halnak meg a sejt életciklusának természetes végpontján, nem következik be az ún. természetes sejthalál. Így a sejt már nem alkalmas a funkciói ellátására, ellenben kontrollálatlanul növekszik és osztódik.

A szervezetünket felépítő legtöbb sejt különleges funkciókkal és meghatározott élettartammal rendelkezik. Habár rossz dolognak tűnik, a sejthalál, az ún. apoptózis a test működése szempontjából természetes és hasznos jelenség. A sejtek élettartamuk végén „utasítást kapnak” arra, hogy meghaljanak és így a helyükbe új sejtek lépnek, amelyek folytatják az adott feladatot. A rákos sejtekben „kikapcsolódik” az a funkció, amely utasítja őket arra, hogy ne növekedjenek és ne osztódjanak tovább.

Ennek eredményeként más sejtektől veszik el az oxigént és tápanyagokat. A rákos sejtek tumorokat képezhetnek, roncsolják az immunrendszert és más szervi elváltozásokat okozhatnak, amelyek megakadályozzák a szervezet optimális működését.

A rákos sejtek megjelenhetnek egy területen, illetve, ha rosszindulatú elváltozásról van szó, akkor a nyirokcsomókon keresztül terjedhetnek is.

Kialakulásának okai

A rák kialakulásának számos oka van és néhányuk megelőzhető.

A 2014-ben megjelent adatok szerint például az Egyesült Államokban évente több mint

480 000 ember hal meg a dohányzás okozta megbetegedésektől. Magyarországon minden ötödik ember, évente 35 ezer fő hal meg a dohányzás káros hatásainak következményeként. Ez az egyik legnagyobb veszélyforrás.

A dohányzás mellett a rák kockázati tényezői a következők:

  • túlzott és rendszeres alkoholfogyasztás
  • túlsúly, elhízás
  • fizikai inaktivitás, mozgásszegény életmód
  • nem megfelelő táplálkozás

A rák egyes okai nem akadályozhatók meg és genetikai tényezők is hozzájárulhatnak a daganatos betegségek kialakulásához.

Minden ember genetikai kódja megmondja a sejtjeinek, hogy mikor növekedjenek és osztódjanak és azt is, mikor haljanak meg. A gének megváltozása hibás utasításokhoz vezethet és ez is oka lehet a rák kialakulásának. Az öröklődő genetikai mutációk a rákos esetek kb. 5–10%-ának kialakulásához járulnak hozzá.

A gének befolyásolják a sejtek fehérje termelését is. Egyes gének megváltoztatják a fehérjéket, amelyek általában javítják a sérült sejteket. Ez is rákhoz vezethet. Ha egy szülőnek van ilyen génje, továbbíthatják a megváltozott utasításokat utódaiknak.

Néhány genetikai változás a születés után következik be és környezeti és életmódbeli tényezők, mint a dohányzás és a napsugárzás növelhetik a kockázatot.

* Az American Association for Cancer Research a világ legrégibb és legnagyobb rákkutatási szakmai szervezete. Csaknem 90 országból 28 ezer kutató, orvos és gyógyult rákbeteg a tagja.

Források:
http://daganatok.hu/mi-a-rak/
https://www.worldcancerday.org/what-cancer
http://daganatok.hu/a-dohanyzas-es-a-rak/dohanyzas-a-magyarorszagi-helyzet