A szövettani vizsgálat elengedhetetlen ahhoz, hogy orvosunk fel tudja állítani a diagnózist a testünkben kialakult elváltozással kapcsolatosan, hiszen ezen elemzés célja az elváltozások okának tisztázása, valamint a kezelési lehetőségek, az esetlegesen szükséges terápiák, műtétek meghatározása. A kezelőorvos ezeket a szövettani leleteket a korábban készített egyéb vizsgálatok eredményeivel együtt értékeli és ez alapján határozza meg a kilátásokat, a kezelési lehetőségeket, módokat.
A szövettani vizsgálat a mintavételi eljárások útján kinyert sejtek és szövetek alaktani (morfológiai) vizsgálata. Leggyakrabban daganatos betegségek diagnosztizálására használják, de más betegségek kivizsgálására is alkalmas, például egy daganatos műtét során az eltávolítandó terület nagyságát is ezzel a módszerrel határozzák meg.
A szövettani vizsgálatokat különböző biopsziás módszerekkel, vagy műtét útján eltávolított minták elemzésével a patológus szakemberek végzik, akik számos szempont figyelembevételével állítják fel a végleges diagnózist, hogy a kezelőorvos ennek ismeretében döntést tudjon hozni az alkalmazandó terápiákról.
Hogy milyen vizsgálatot alkalmaznak a szakemberek, sok mindentől függ, de többek között az elváltozás helyétől, hozzáférhetőségétől, méretétől, a vizsgálat céljától is.
Hogyan történhet a mintavétel?
- Sejttani (citológiai) vizsgálattal, a kenet formájában levett sejteket lehet vizsgálni. Ez lehet felszíni, testüregi folyadék, és folyadékalapú mintavétel. Egy gyors, kisebb eszközigényű, enyhébb behatolással járó eljárás, így a diagnózis akár azonnali is lehet.
- Szövettani (biopsziás) vizsgálattal a - műtéti úton vastagtű használatával, vagy endoszkópos vizsgálattal kimetszett - szövetek, szervek eltérő nagyítású mikroszkópos vizsgálatát lehet végezi. A kimetszett mintát alkalmassá teszik a különböző eljárásokkal történő vizsgálatra. Majd a patológus aprólékos és alapos elemzés útján felállítja a pontos diagnózist a szövetek kóros elváltozásairól. Ezen szövettani vizsgálat eredményére legalább 3 napot kell várni, de előfordulhat az is, hogy műtétek alatt merül fel az igény a szövettani vizsgálatára.
Kivágásos (excíziós/incíziós) biopszia során a tumor teljes egészében kimetszésre kerül, míg az incíziós biopsziánál csak egy kisebb rész, amelyeket szintén patológiai vizsgálatnak vetnek alá. - Nagy műtéti (rezekciós) mintavétel során a nagyobb, összetettebb szervek kivétele történik az egész elváltozással, tumorral együtt, majd kerül patológiai vizsgálat alá.
Nos, amikor orvosunk azt mondja a vizsgálat közben, hogy látok egy kis elváltozást, de ahhoz, hogy biztosat tudjak mondani, kenetvételre, szövettani vizsgálatra lesz szükség, amire jó esetben alig, rosszabb esetbe legalább három napot várnunk kell. Orvosunk a fentebb leirt módszerek egyikét fogja igénybe venni, annak érdekében, hogy meg tudja mondani mivel van dolgunk, hogy az elváltozás daganat-e, jó- vagy rosszindulatú, és milyen terápiára lesz szükség.
Fontos, hogy mindenképpen járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra, hogy ha baj van, időben kiderüljön. Minél előbb megkezdődnek a terápiás kezelések, annál jobban nő az esély a gyógyulásra, túlélésre.
