Ha szeret a természetben túrázni érdemes nyitott szemmel járni, mert augusztus végén érik a csipkebogyó, amelynek számos jótékony hatása van szervezetünkre. Bár a csipkebogyók ilyenkor még félérettek, ekkor a legmagasabb a C-vitamin tartalmuk, és a magozás is csak ilyenkor lehetséges. Amikor már teljesen beértek a bogyók csak szárítmányként hasznosíthatók.
Tojás, körte, gömb, esetleg orsó formában lehet rálelni, meggypiros színű, savanykás, aromás ízű.
Rendkívül magas C-vitamin-tartalma miatt nagyon kedvelt a konyhaművészetben és a népi gyógyászatban. Teának, lekvárnak, szörpnek, levesnek, mártásnak, ecetnek, likőrnek, bornak stb. is el lehet készíteni, csak fantáziánkon múlik, hogyan használjuk fel. A mag és a szőr eltávoltását mindenképpen gumikesztyűben végezzük, mert a szőrök kellemetlen viszketést okozhatnak (viszketőpor alapanyaga).
Csipkebogyólekvár
A piros csipkebogyókat mossuk meg, magozzuk ki, majd folyó vízben mossuk át jó alaposan. Zománcos edényben, annyi vizet öntve rá, hogy ellepje, lassú tűzön 3 órát főzzük. Áttörjük és literenként 53 dkg eritritolt hozzáadva tovább főzzük, míg kellő sűrűségű nem lesz. Töltsük üvegekbe, majd zárjuk le, végül száraz gőzbe tesszük.
