A megelőzés fontossága – egy férfi vallomása a prosztatarák-szűréstől való félelmeiről

Régi közhely, hogy jobb a betegséget megelőzni, mint gyógyítani. A daganatos megbetegedések esetén ez hatványozottan igaz, hiszen egy olyan krónikus megbetegedésről beszélünk, melynek gyógyulási aránya nagy mértékben függ attól, hogy mikor fedezik fel a rosszindulatú elváltozásokat a szervezetben.

A daganatos betegek gyógyulási lehetőségeinek sokszor az szab nehézséget, hogy mire felfedezik a daganatot, addigra már előrehaladott állapotban van, sokszor már áttétek is képződtek. És sok esetben ezek az áttétek sokkal súlyosabbak, mint amilyen az eredeti primőr daganat volt. Számtalan olyan esetről hallunk nap mint nap, amikor egy daganatos megbetegedés kapcsán a műtét során derül ki, hogy ott bizony vannak már áttétek is, és emiatt sokkal bonyolultabb és megterhelőbb kezelés vár a betegre, sokszor további műtétekkel.

De persze a legjobb az lenne, ha el sem jutnánk ide, ha nem kerülne sor műtétre és/vagy egyéb onkológiai kezelésekre. Mert legyen bármennyire is gyakorlott a sebész, legyen bármennyire is hétköznapi egy műtét, az operációnak akkor is vannak kockázatai.

Sajnos a legtöbb esetben a daganatos megbetegedések kiváltó okát még mindig nem tudjuk. Persze vannak az általános kockázati tényezők, mint például a dohányzás, amely jelentősen megnöveli a tüdőrák kialakulásának az esélyét, de nem minden dohányos lesz tüdőrákos, és sok olyan tüdőrákos is van, aki életében nem szívott el egy szál cigarettát sem. A méhnyakrák kialakulásáért a humán papillóma vírus (HPV) felelős, és ez ellen már létezik védőoltás is, de sajnos a legtöbb daganattípus kapcsán még nem ismert a kialakulás mechanizmusa és közvetlen okai, így nehéz ellenük védekezni.

Szerencsére a leggyakoribb rákos megbetegedések esetében ma már elérhetők különböző szűrővizsgálatok, amelyek segítségével már korai stádiumban fel lehet fedezni a kialakuló daganatokat, ezáltal megnövelve a gyógyulási esélyeket. Az idő nagyon fontos tényező; itt halmozottan igaz a mondás, hogy aki időt nyer, az életet nyer. A mammográfiával a mellrákra lehet szűrni, és a férfiaknak a prosztata vizsgálata ajánlott, hogy időben felfedezzék az esetleg kialakult prosztatarákot.

Ez utóbbit 40 év fölötti korban már évente javasolják elvégeztetni. Sajnos rohamosan csökken a prosztatarákban megbetegedő férfiak átlagéletkora, míg régebben általában 55 év fölötti férfiakat érintett, ma már a negyvenesek körében is gyakori ez a fajta rosszindulatú daganat.

Bevallom férfiasan, amikor egy aktuális éves általános szűrővizsgálat kapcsán felmerült, hogy itt az ideje, hogy magam is átessek ezen a szűrésen, kicsit megrettentem. Mondom ezt úgy, hogy hosszú évek óta a Culevitnél dolgozom, daganatos betegeknek segítünk minden nap, tisztában vagyok a szűrés fontosságával, de mégis volt bennem egy kis félelem, hogy most akkor mi is lesz. Az átlagembernek nincsenek pontos információi, hogy mi is történik egy ilyen szűrés során, csak innen-onnan felcsipegetett elejtett mondatokból alakul ki az ember fejében egy (sokszor teljesen téves) kép. És emiatt sokan hajlamosak elkerülni a szűrést, pedig ezzel csak kárt okozhatnak maguknak – ha van kialakult daganat, akkor azt jobb minél hamarabb felfedezni, mert akkor gyorsan meg lehet kezdeni a kezeléseket. (Sajnos a magyar társadalomban még mindig él az a sokak szerint humoros, de valójában szomorú mentalitás, hogy „Dehogy megyek én orvoshoz, még talál valami betegséget!”.)

Ott álltam az orvosi rendelőben, és el kellett döntenem, hogy a szokásos vizsgálatok (vér- és vizeletvizsgálat, hasi ultrahang, szemészet, belgyógyászat, stb.) mellett vizsgáljon-e meg egy urológus is. Noha rászántam magam, és igennel válaszoltam a fenti kérdésre, azért volt bennem egy kis félsz, elvégre mégis csak egy idegen ember fog a legintimebb tájékomon vizsgálódni.

Félelmeimet megosztottam a szűrővizsgálaton az urológussal is, aki szerencsére gyakorlott volt a hozzám hasonló „első bálozó” páciensek megnyugtatásában. Nyugodtan elmondta, hogy miként fog a vizsgálat lezajlani, mit és hogyan fog megvizsgálni, és hogy mire számíthatok. Még egy kis poénkodás is belefért, így oldva a feszültségemet.

A vizsgálat kb. egy percig tartott, mivel nemcsak prosztatarákra történt szűrés, hanem egyéb urológiai problémákra (pl. hererák). Maga a prosztatavizsgálat mintegy 5 másodpercig tartott, és valami sokkal rosszabbra és fájdalmasabbra számítottam – ehhez képest semmilyen fájdalommal nem járt, maximum egy kis kellemetlenségnek nevezném, de az is inkább a szituációból fakadt, nem magából a vizsgálatból.

Szóval, férfitársaim, szűrésre fel! Ha nem magunkért, akkor barátnőnkért, feleségünkért, gyermekeinkért – hogy minél több időt tölthessünk szeretteinkkel!

A férfiakat érintő leggyakoribb daganatos megbetegedésekről ide kattintva olvashatnak részletesebben!