- A cigarettás évek száma, az elszívott napi mennyiség, valamint a cigaretta minősége jelentősen befolyásolják a tüdőrák kialakulását (85-90%-ban)
- Magyarországon a tüdőrákos férfiak 90-95%-a, a nők 60-80%-a aktív dohányos, vagy korábban dohányzott, míg a nemdohányosok körében a tüdőrák sokkal, de sokkal ritkább (15%), és gyakran más szerv rákjának az áttéte
- Magyarországon évente mintegy 6000 új megbetegedést tartanak nyilván
- A tüdőrák a leggyorsabb lefolyású rosszindulatú daganat. A szakemberek szerint a diagnózis és a halál bekövetkezte között általában 3 hónap telik el. Leginkább férfiakat érintő tumorról van szó, de a nők körében is előfordul. Nagyon nehezen gyógyítható rákfajta, mert csak késői stádiumban szokták felismerni.
Dohányzik? Mikor vett részt utoljára tüdőszűrésen?!
Fajtái:
A tüdőráknak két nagy csoportja van:
- Kissejtes tüdőrák: a tüdőrákok kb. ötöde (18-20%) tartozik ide. Igen agresszív, gyorsan növekszik és terjed is a szervezetben.
- Nem kissejtes tüdőrák, 80%-ban ezek okozzák a bajt:
- Laphámrák: (a nagyhörgők rákja) főként a férfiaknál alakul ki, lassan növekvő daganat, ezért általában műtéti úton eltávolítható.
- Mirigyrák: a nyáktermelő mirigyekből alakul ki, elsősorban a kishörgőkben és a tüdőszövetben. Nőknél fordul elő gyakrabban.
- Nagysejtes rák: a kis hörgőkben keletkezik. Szövettanilag nagy, egyértelmű sejtek a jellemzők rá.
Tünetek:
Ennek a ráktípusnak a tünetei – alább olvashatók – csak előrehaladott stádiumban jelentkeznek, így a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel elengedhetetlen a tüdőrák korai felismeréséhez.
- Krónikus köhögés
- Véres köpet
- Nehéz légzés
- Sípoló hang levegővételnél
- Fájdalom: mellkasi-, hát és vállfájdalom is lehet a jele a tüdőráknak. Maga a fájdalom állandósulhat, de időszakos is lehet, fájhat tompán, de bele is nyilallhat.
- Mély, reszelős hang
- Hirtelen fogyás
- Csontfájdalom
- Fejfájás
- Izzadékonyság
- Fájdalmas nyelés
A tüdőrákban szenvedők gyakran teljesen tünet és panaszmentesek, csak szűrés vagy egyéb vizsgálat alkalmával derül fény a betegségre.
Vizsgálatok:
- Fizikális vizsgálat: a tüdő meghallgatása, a megnagyobbodott nyirokcsomók kitapintása
- Légzésfunkciós vizsgálat: a tüdőkapacitás mérésével igazából a tüdő állapotáról lehet információkat gyűjteni, hogy műthető vagy sem.
- Vérvétel és laboratóriumi vizsgálat: laborvizsgálati eredményből tüdőrák nem mutatható ki, de az orvos következtetéseket tud levonni a beteg általános állapotára, az esetleges áttétek jelenlétére vonatkozóan.
- Bronchoszkópos vizsgálat: tüdőtükrözéssel a főhörgők átvizsgálása
- CT vezérelt tűbiopszia (mintavétel az feltételezett daganat területéről) a pontos szövettani típus besorolást segíti
Képalkotó vizsgálatok:
Diagnosztikai értékük tüdődaganat gyanúja esetén kiemelkedő, hiszen láthatóvá teszik a tumort. Ezek a vizsgálatok hamar megvannak, és nem okoznak fájdalmat.
- Mellkas röntgenvizsgálat: a tüdő „átvilágítása”, daganat, tüdőgyulladás keresése, kimutatása végett
- Hasi ultrahang (UH): az esetleges májáttét kimutatására
- Computertomográfiás (CT) és a mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat: a daganat, esetleges áttétek kimutatására, azok elhelyezkedésére méretére adhat választ.
Kezelése:
A kissejtes tüdőrák kezelése
Mivel igen agresszív rákfajta, így gyorsan terjed, felfedezése idején az esetek túlnyomó részében már áttétes. Ebben a stádiumban már nem lehet műteni, ezért kicsi az esély a gyógyulásra. A gyógyszeres daganat-terápiára (kemoterápiára) azonban jól reagál, a tumor mérete jelentősen csökkenthető, amely sugárkezeléssel, esetleg műtéttel egészülhet ki. Hajlamos a kiújulásra, emiatt az ötéves túlélés sajnos alacsony (átlagosan mindössze 2-6 hónap).
A nem kissejtes tüdőrák típusainál a legeredményesebb a sebészi kezelés, amely a daganat stádiumától függ. A műtét során csonkolják az érintett tüdőlebenyt, két lebenyt vagy eltávolítják a fél tüdőt. A kivett, beteg tüdőrész, szövettani vizsgálatának eredménye befolyásolja a beteg további kezelését.
A műtét után általában a sugárterápia következik, amennyiben a nyirokcsomók és a környező szövetek is érintettek voltak, a tumort nem tudták teljes egészében kimetszeni, vagy távoli áttétek is keletkeztek. Szükség esetén kemoterápiával egyszerre alkalmazzák.
Az utókezelés célja a kezelés mellékhatásainak megszüntetése, valamint az esetleges kiújulások felfedezése és kezelése.
