Tüdőrák – Megéri rágyújtani?!

ALT TAG
  • A cigarettás évek száma, az elszívott napi mennyiség, valamint a cigaretta minősége jelentősen befolyásolják a tüdőrák kialakulását (85-90%-ban)
  • Magyarországon a tüdőrákos férfiak 90-95%-a, a nők 60-80%-a aktív dohányos, vagy korábban dohányzott, míg a nemdohányosok körében a tüdőrák sokkal, de sokkal ritkább (15%), és gyakran más szerv rákjának az áttéte
  • Magyarországon évente mintegy 6000 új megbetegedést tartanak nyilván
  • A tüdőrák a leggyorsabb lefolyású rosszindulatú daganat. A szakemberek szerint a diagnózis és a halál bekövetkezte között általában 3 hónap telik el. Leginkább férfiakat érintő tumorról van szó, de a nők körében is előfordul. Nagyon nehezen gyógyítható rákfajta, mert csak késői stádiumban szokták felismerni.

Dohányzik? Mikor vett részt utoljára tüdőszűrésen?!

Fajtái:

A tüdőráknak két nagy csoportja van:

 

  • Kissejtes tüdőrák: a tüdőrákok kb. ötöde (18-20%) tartozik ide. Igen agresszív, gyorsan növekszik és terjed is a szervezetben.
  • Nem kissejtes tüdőrák, 80%-ban ezek okozzák a bajt:
    • Laphámrák: (a nagyhörgők rákja) főként a férfiaknál alakul ki, lassan növekvő daganat, ezért általában műtéti úton eltávolítható.
    • Mirigyrák: a nyáktermelő mirigyekből alakul ki, elsősorban a kishörgőkben és a tüdőszövetben. Nőknél fordul elő gyakrabban.
    • Nagysejtes rák: a kis hörgőkben keletkezik. Szövettanilag nagy, egyértelmű sejtek a jellemzők rá.

Tünetek:

Ennek a ráktípusnak a tünetei – alább olvashatók – csak előrehaladott stádiumban jelentkeznek, így a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel elengedhetetlen a tüdőrák korai felismeréséhez.

  • Krónikus köhögés
  • Véres köpet
  • Nehéz légzés
  • Sípoló hang levegővételnél
  • Fájdalom: mellkasi-, hát és vállfájdalom is lehet a jele a tüdőráknak. Maga a fájdalom állandósulhat, de időszakos is lehet, fájhat tompán, de bele is nyilallhat.
  • Mély, reszelős hang
  • Hirtelen fogyás
  • Csontfájdalom
  • Fejfájás
  • Izzadékonyság
  • Fájdalmas nyelés

A tüdőrákban szenvedők gyakran teljesen tünet és panaszmentesek, csak szűrés vagy egyéb vizsgálat alkalmával derül fény a betegségre.

 

Vizsgálatok:

  • Fizikális vizsgálat: a tüdő meghallgatása, a megnagyobbodott nyirokcsomók kitapintása
  • Légzésfunkciós vizsgálat: a tüdőkapacitás mérésével igazából a tüdő állapotáról lehet információkat gyűjteni, hogy műthető vagy sem.
  • Vérvétel és laboratóriumi vizsgálat: laborvizsgálati eredményből tüdőrák nem mutatható ki, de az orvos következtetéseket tud levonni a beteg általános állapotára, az esetleges áttétek jelenlétére vonatkozóan.
  • Bronchoszkópos vizsgálat: tüdőtükrözéssel a főhörgők átvizsgálása
  • CT vezérelt tűbiopszia (mintavétel az feltételezett daganat területéről) a pontos szövettani típus besorolást segíti

Képalkotó vizsgálatok:

Diagnosztikai értékük tüdődaganat gyanúja esetén kiemelkedő, hiszen láthatóvá teszik a tumort. Ezek a vizsgálatok hamar megvannak, és nem okoznak fájdalmat.

  • Mellkas röntgenvizsgálat: a tüdő „átvilágítása”, daganat, tüdőgyulladás keresése, kimutatása végett
  • Hasi ultrahang (UH): az esetleges májáttét kimutatására
  • Computertomográfiás (CT) és a mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat: a daganat, esetleges áttétek kimutatására, azok elhelyezkedésére méretére adhat választ.

Kezelése:

A kissejtes tüdőrák kezelése

Mivel igen agresszív rákfajta, így gyorsan terjed, felfedezése idején az esetek túlnyomó részében már áttétes. Ebben a stádiumban már nem lehet műteni, ezért kicsi az esély a gyógyulásra. A gyógyszeres daganat-terápiára (kemoterápiára) azonban jól reagál, a tumor mérete jelentősen csökkenthető, amely sugárkezeléssel, esetleg műtéttel egészülhet ki.  Hajlamos a kiújulásra, emiatt az ötéves túlélés sajnos alacsony (átlagosan mindössze 2-6 hónap).

A nem kissejtes tüdőrák típusainál a legeredményesebb a sebészi kezelés, amely a daganat stádiumától függ. A műtét során csonkolják az érintett tüdőlebenyt, két lebenyt vagy eltávolítják a fél tüdőt. A kivett, beteg tüdőrész, szövettani vizsgálatának eredménye befolyásolja a beteg további kezelését.

A műtét után általában a sugárterápia következik, amennyiben a nyirokcsomók és a környező szövetek is érintettek voltak, a tumort nem tudták teljes egészében kimetszeni, vagy távoli áttétek is keletkeztek. Szükség esetén kemoterápiával egyszerre alkalmazzák.
Az utókezelés célja a kezelés mellékhatásainak megszüntetése, valamint az esetleges kiújulások felfedezése és kezelése.

Amennyiben a témával kapcsolatban kérdése van, hívja Culevit Tanácsadó Szolgálatunkat a 06 (1) 321 2111 telefonszámon.